I1962. október 14-én robbant ki a kubai rakétaválság, miután amerikai kémrepülőgépek felvételei alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a Szovjetunió nukleáris töltetek befogadására alkalmas rakétákat telepített a karib-tengeri szigetre. A váratlan offenzív lépés komoly konfliktust eredményezett a két nagyhatalom között.

Kémrepülőgépeinek köszönhetően az Egyesült Államok augusztus vége óta információval rendelkezett arról, hogy Kuba "készül valamire", ám a nyugtalanító rakétaállásokról Kennedy még ekkor is úgy vélte, hogy azok a sziget védelmét szolgálják majd.

Sajnos jóhiszeműségét a titkosszolgálatok értesülései nem erősítették meg, a CIA ugyanis szeptember 27-én arról kapott hírt, hogy Castro nukleáris töltetekkel rendelkezik, az október 14-én készített kémfelvételek pedig olyan föld-levegő rakétákat örökítettek meg, melyek képesek voltak azokat célba is juttatni. A Szovjetunió az amerikai partoktól 90 mérföldre közepes hatótávolságú - többek között R-12 Dvina típusú - fegyvereket telepített, melyek akár több ezer kilométer távolságban fekvő városokat is el tudtak pusztítani. Ezzel egyértelművé vált, hogy a leleplezett fegyverkezés nem - csak - a védelmet szolgálja. Az október 14-i felfedezéssel kezdetét vette a hidegháború történetének legforróbb két hete, a kubai rakétaválság.

Online foglalás

Foglalj időpontot időben. A foglalásod e-mailben igazoljuk vissza.